Barni dob 1

Az értelmi fejlődés, a megismerési funkciók, a finommotorika, a testtudat, téri tájékozódás és még sok más funkció kialakulása, fejlődése a születés utáni mozgásfejlődésen alapszik. A mozgás során ismerkedik meg a teste határaival, korlátaival, de a mozgás öröme és sikere erősíti a gyerekek az önbizalmát is.

Minden gyerek egy belső genetikai program alapján egy meghatározott mozgásfejlődési soron kell végig haladjon, a fejemeléstől indulva, a guruláson, mászáson, felülésen, felálláson keresztül egészen a járásig. Mindegyik mozgásformát megfelelő időben, sorrendben, minőségben és mennyiségben kell gyakorolnia ahhoz, hogy automatikussá, belsővé váljon. Ebben a korban minden megismerés a mozgással kapcsolatos, sőt elősegíti a beszéd, finommotorika fejlődését is.

Ehhez a bonyolult fejlődéshez nélkülözhetetlenek a csecsemőkori reflexek megfelelő időben kialakuljanak, integrálódjanak és leépülve átadják helyüket a következő reflexnek. Ha bármilyen okból ez nem megy végbe megakad a normális fejlődésmenet, gátolva z akaratlagos mozgásfejlődését koordinációját, az egyensúly megfelelő működését, esetleg mozgásformák kimaradnak, felcserélődnek; aminek következmény lehet figyelemzavar, túlzott aktivitás, vagy a megfelelő aktivitási szint hiánya, később óvódás és iskolás korban részképesség probléma.

A csecsemőkori reflexeken kívül a megfelelő fejlődéséhez szükség van arra, hogy az idegrendszer az érzékszerveken (taktilis, vizuális, auditív) keresztül beáramló és a proprioceptív (izmokból, inakból, ízületekből érkező) ingereket megfelelően tudja rendszerezni és reagálni tudjon rájuk. Ezt nevezzük szenzoros integrációnak.